Út a fenntarthatóság felé programsorozat – Kaposvár

2021. március 5-én megtartotta első online konferenciáját a Hetvenkét Tanítvány Mozgalom Út a fenntarthatóság felé címmel. A programsorozat első virtuális helyszíne Kaposvár volt, így az ottani helyzettel kiemelten foglalkoztak. Az országot bejáró rendezvény célja, hogy ismertessék a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács (NFFT) által készített Előrehaladási Jelentést, mely Magyarország helyzetét értékeli a fenntartható fejlődés sajátos értékrendje és szempontrendszere alapján.

Kükedi Zsolt projektvezető szerint hazánkban az ilyen jellegű társadalmi párbeszédeknek, egyeztetésnek egyelőre nincs meg a napi gyakorlata, rutinja, a civilek sokszor félnek elmondani véleményüket. Úgy véli, a keresztény embereknek azonban kötelessége foglalkozni a teremtett otthon védelmével, és egyfajta keresztényi alázattal hozzáállni az előttünk álló természetvédelmi kihívásokhoz. A Hetvenkét Tanítvány Mozgalom éppen ezért karolta fel ezt a mindannyiunk számára fontos feladatot: bolygónk védelmét. A cél az, hogy ne csupán a sokszor negatív képet mutató helyzetről beszéljünk, hanem közösen keressünk megoldást.

A szervezők az online konferenciasorozat során megoldásorientált, előre tekintő, illetve egymásra nyitott és szolidáris szemléletű közeget kívánnak teremteni, hogy a fenntarthatósággal kapcsolatos helyi munka, szövetségkötés elinduljon vagy új lökést kaphasson. Szeretnék a fenntarthatóság, teremtésvédelem terén aktív személyeket saját szerepükben megerősíteni, és biztosítani a reflexió lehetőségét. A végső cél pedig az, hogy a konferenciák után elinduljon és megmaradjon a párbeszéd, s partnereikkel folytassák a közös fenntarthatósági gondolkodást, cselekvést.

Bartus Gábor, a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács titkára Hol tart ma Magyarország a fenntarthatóság felé való átmenetben? címmel tartott előadást, melyben bemutatta az NFFT Harmadik Előrehaladási Jelentésének eredményeit. Mint mondta, a koronavírus-járvány ellenére Magyarország gazdasági mutatói nem rosszak, a magyar gazdaság és a magyar társadalom kellően rugalmas, kellően reziliens volt a pandémiával szemben, mely a fenntarthatóság szempontjából jó hír, ugyanis az szoros kapcsolatban áll a társadalmi, gazdasági ellenállóképességgel. Szerinte fontos mutató, hogy mennyire vagyunk sérülékenyek egy olyan extrém esemény kapcsán, mint például egy világjárvány. – Ennek ellenére óvatosnak kell lennünk, hisz előfordult már, hogy Magyarország rövidtávon jól teljesített, de egy vizsgált teljes időtávban már elmaradt vetélytársaitól, és nem teljesített kiemelkedően jól a társadalmi, gazdasági, környezeti körülmények alakításában – hívta fel a figyelmet.

Rámutatott, teljesítményünk alapvetően függ attól, hogy milyenek azok a képességeink, erőforrásaink, melyek kombinációjával a társadalmi-gazdasági jólétet létrehozzuk. Jólétet ugyanis nem lehet a semmiből teremteni. Csak úgy tudjuk létminőségünket javítani, és közben a természeti erőforrások életképességét, minőségét megőrizni, ha megfelelően gondozzuk az erőforrásainkat. Mint mondta, az erőforrásgondozás az a speciális nézőpont, mellyel a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács Előrehaladási Jelentéseit készítik. – Minket tehát nem a gazdaság teljesítménye vagy a nemzeti jövedelem (GDP) érdekel, hanem az, hogy hogyan állítjuk elő, miből következik ez a nemzeti jövedelem, mi a jólétünk megteremtésének forrása, illetve, hogy azokat a tényezőket, melyek ezt a forrást biztosítják, miképpen gondozzuk, fejlesztjük, növeljük, hogy aztán az utánunk jövő generációknak is biztosíthassuk a jólétet – fejtette ki. Megjegyezte, jólét alatt nem csupán anyagi biztonságra gondol, hisz ebbe a fogalomba beletartozik a pszichikai jólétünk, mentális egészségünk és társadalmi kapcsolataink.

Amikor a szakemberek azt vizsgálják, hogy stabil és növekvő jólét áll-e fent, négy nagy erőforráscsoportot vesznek górcső alá. Vizsgálják az emberi erőforrásokat, a társadalmi tényezőket, a természeti erőforrásokat és a klasszikus gazdasági erőforrásokat, vagyis a gazdasági tőkét is. – Egy ötfokozatú skálán értékeljük a vizsgált erőforrások állapotát, és azt is megnézzük, hogy javuló, stagnáló vagy romló trend jellemzi az adott erőforrás állapotát. Vannak már jó állapotban lévő mutatóink is, de összességében azt látjuk, hogy még mindig több a rossz állapotban lévő vagy átlag alatti mutatónk. A magyar társadalmi fejlődést az jellemezte az elmúlt hat évben, hogy még az Európai Unió átlagánál is nagyobb mértékben bővítettük a fizikai tőkénket, a klasszikus gazdasági erőforrásainkat, de már kevésbé figyeltünk az emberi erőforrásokra, vagyis az oktatás és az egészségügy állapotára – ismertette.

Kitért arra is, hogy a humánerőforrások közül a családtámogatás kiemelkedő, vagyis valóban érdemi erőfeszítések és megfelelő intézkedések történtek arra vonatkozóan, hogy a demográfiai helyzetünkön javítani tudjunk. – Nyílván ebben a kormányzatnak nagyobb a szerepe, de sosem szabad megfeledkeznünk arról, hogy a fenntarthatósági helyzet nemcsak a mindenkori kormány teljesítményén, hanem az egyes emberek, közösségek és a vállalatok teljesítményén is múlik, vagyis fenntarthatósági helyzetünk karbantartása összenemzeti tevékenység – hívta fel a figyelmet.

– Jóval kevesebbet törődtünk a társadalmi tőkével, és ami a legnagyobb kihívásunk, hogy a természeti tőkét egyáltalán nem sikerült abban az állapotban megőriznünk, ahogy az előző generációtól örökségül kaptuk. Egy nagyon erős természetitőke-felélés mellett következett be az a jólétnövekedés, amit tapasztalhattunk, különösen a 2017-2019-es periódusban, de már ez az életszínvonal-javulás, gazdasági teljesítménynövekedés 2013-ban elkezdődött. Az egy főre eső nemzeti jövedelem (GDP) növekedett. Ugyanebben az időszakban természeti erőforrásainkat illetően tovább növeltük az antropogén területhasználat nagyságát. Ne feledjük el, hogy nem csak a klímaváltozás a természeti erőforrások problémája, hanem jelentős problémánk van a területhasználat-módosulással is – mutatott rá. Kifejtette, hogy például a Covid-19 járvány is annak köszönhető, hogy a XX. század második felében teljesen visszájára fordítottuk az ember és a természet által használt területek nagyságát. Ez megnövelte a kontaktok lehetőségét azon állatfajok egyedeivel, melyek olyan vírusokat hordoznak magukban, amik az embereket is képesek megbetegíteni. A zoonotikus, vagyis az állatról emberre terjedő betegségek körülbelül a járványok közel kétharmadát teszik ki! Tehát minél nagyobb teret engedünk az antropogén területhasználat növekedésének, annál több ilyen típusú járványt kaphatunk a nyakunkba a jövőben.

Az online konferencián Bartus Gábortól azt is megtudhattuk, hogy a legrosszabb természeti mutató az anyagfelhasználás területén mutatkozik. Ide tartozik, hogy mennyi anyagot bányászunk ki, mennyi hulladék keletkezik, és közben mennyi szennyezőanyag hagyja el a termelési, fogyasztási technológiákat. – Ezen a téren egy egész példátlan növekedés mutatkozik hazánkban. Az anyagfelhasználásunk sokkal nagyobb mértékben növekedett 2012 óta, mint a gazdasági teljesítményünk. Fajlagosan egyre több anyagot kell használnunk, bányásznunk. Ezzel együtt a hulladéktermelés nem nőtt, mert a természetből kitermelt anyagokat beépítettük valahová, jellemzően az építőiparba – mondta el Bartus Gábor. Az építőipar az egyik leginkább természetierőforrás-használó gazdasági ágazat. Ez az egyik fő oka annak, hogy a természeti fenntarthatóságban romlott Magyarország teljesítménye az elmúlt időszakban. Görögország, Szlovákia és Magyarország betonozta és aszfaltozta le a saját területét a legnagyobb mértékben, vagyis ezek az országok növelték legnagyobb mértékben a mesterséges felszínborítottságot.

A titkár szerint nagy kérdés, hogy át tudunk-e váltani egy olyan társadalmi-gazdasági fejlődési pályára, ahol kevesebb természetierőforrás-igénye van az adott gazdasági tevékenységnek. Szerinte ez az egyik legnagyobb gazdasági kihívás, ami Magyarország előtt áll. A másik nagy kihívás pedig a humántőke fejlesztése, mely téren történnek előrelépések, de nem kellő mértékben.

Felhívta a figyelmet arra, hogy mihamarabb ki kell egyensúlyozni erőforrásaink fejlesztését. Kevésbé természetitőke-felélő módon kell a jólétünket megteremteni, tehát a gazdasági-társadalmi fejlődés lehetőségeit szükséges keresni azokon a területeken, melyek nem kiemelten természetierőforrás-intenzívek. Másfelől pedig nagyobb hangsúlyt kell fektetni a „puha erőforrások” fejlesztésére, vagyis a tudástőke növelésére, az egészségügy fejlesztésére és a demográfiai viszonyok további javítására.

Összegzésül elmondta: fenntarthatósági fordulatot kell végrehajtani Magyarországon, melynek két lényeges eleme van: jóval inkább egy természetierőforrás-fenntartó, -megőrző gazdasági fejlődési pályára kell átállnunk, illetve jóval nagyobb gondot kell fordítani a humán és társadalmi intézményeink, tőkénk, erőforrásaink, az egészségügy, az oktatás fejlesztésére és a bizalom növelésére a társadalom szereplői között. Ennek érdekében célszerű hatékony, az embereket, vállalkozásokat segítő intézményrendszereket kialakítani.

Prof. Dr. Tóth Gergely, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem tanára Fenntartható és Emberi Fejlődés mint vallásközi párbeszéd címmel tartott előadást. Üdvözölte, hogy Joe Biden, az USA elnöke létesített egy új pozíciót az amerikai kormányban: külön klímamegbízottat nevezett ki John Carey személyében. Ez pedig annak jele, hogy a fenntartható fejlődés lassan bekerül minden ország politikájának főáramába. Hatalmas problémának nevezte, hogy lebomló műanyag valójában nagyon kevés létezik, mivel azok csak mikrorészecskékké aprózódnak, és ha bekerülnek a táplálékláncba – márpedig bekerülnek –, rengeteg kárt okoznak. – Sajnos ezek a tengerekben is megjelennek, és  felhalmozódnak az ott élő állatok szervezetében – mutatott rá. Szerinte, ha már műanyagot gyártunk, jobb lenne, ha sokáig használható darabok készülnének.

A professzor kitért arra is, hogy bár a világ vezető vallásainak alaptanítása más, de ha megvizsgáljuk azok erkölcsi tanítását – melynek valójában része a gazdasági iránymutatás és a környezethez való viszony –, akkor azt látjuk, hogy a világvallások igenis nagyon hasonlóak. Példaként említette, hogy a kamatot és az uzsorát majdnem mindegyik tiltja. – Meg lehetne erősíteni ezeket a közös pontokat a vallásokban. Ilyen közös pont a mértékletesség is, melyre nagy szükség van – szögezte le, hozzátéve, hogy a vallásközi párbeszéd kiemelkedően fontos.  Rámutatott arra is, hogy van egy közös ellenfél, ez pedig nem más, mint a pénz vallása, mely ellen össze kellene fogni. Prof. Dr. Tóth Gergely előadása végén azt javasolta, hogy üljünk le más vallású embertársainkkal beszélgetni a teremtésvédelemről.

Kovács Katalin, Kaposvár Önkormányzata Városüzemeltetési és Környezetfejlesztési Igazgatóságának vezetője Hol tart Kaposvár és térsége a fenntarthatóság felé való átmenetben? című előadásában Kaposvár fenntarthatósági kezdeményezéseit mutatta be, mely kézzelfogható, hasznos példa lehet más hazai városok számára is. Emlékeztetett arra, hogy Budapest után a 23 magyar vidéki várost tömörítő Megyei Jogú Városok Szövetsége (MJVSZ) is csatlakozott az Under 2 klímavédelmi koalícióhoz. Ismeretes, a szövetség tagjai 2023-ig 100 milliárd forint értékben hajtanak végre a klímavédelmet szolgáló beruházást, korszerűsítést. A koalícióban vállalták, hogy 1990-hez képest 2050-re 80 százalékkal csökkentik a szén-dioxid-tartalmat. – Megvannak azok a célkitűzések, programok, stratégiák, melyekkel ezt el akarjuk érni – mondta el az igazgató. Kaposváron egyebek mellett kerékpárutakat fejlesztettek, kiépítették a közbringa-rendszert, lecserélték a dízellel működő buszokat, és CNG-üzemű, azaz sűrített földgázzal hajtott járműveket helyeztek forgalomba. – Konkrétan a cukorgyárunk által termelt biogázt felhasználjuk buszaink üzemeltetéséhez. Ezek mellett elektromos buszok beszerzése is folyamatban van, és egyre több elektromos autó jelenik meg a közszolgáltatásban – ismertette.

Kaposváron fasormegújítási programot is indítottak, melynek eredményeképp 6000 fát ültetnek majd. A közvilágítási rendszert is modernizálták: a led lámpatesteket kicserélték, és intelligens lámpavezérlőt üzemeltetnek, melynek köszönhetően a fényerőt tudják irányítani, milliókat és természetesen energiát is spórolva ezzel. A fürdő fűtését is a cukorgyári biogázzal látják el. Kovács Katalin szerint ahhoz, hogy valódi változás történjen, elengedhetetlen a szemléletformálás.