Talajt vesztő természet

A természeti tőke állapota Magyarországon

Náray-Szabó Gábor (Magyar Tudományos Akadémia, Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács, 72 Tanítvány Mozgalom)

Az Országgyűlés mellett működő Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács koordinációja mellett kidolgozott Nemzeti Fenntartható Fejlődési Keretstratégia részletesen tárgyalja a négy alapvető erőforrást, az emberi, a társadalmi, a természeti és a gazdasági tőkét, melyet fenn kell tartani. Előadásomban az eredeti dokumentum és a két előrehaladási jelentés alapján áttekintem a természeti tőke állapotát hazánkban és rámutatok a teendőkre. A keretstratégia védi az embert a környezeti károktól és a természetet az emberi tevékenység kedvezőtlen hatásaitól. Mindkét törekvés fontos! Eddig elértük, hogy az embert érő közvetlen környezeti ártalmak általában csökkennek, de a természeti tőke pusztulása megállíthatatlannak látszik. A károsodás fő okai a területhasználat növekedése, az anyaghasználat, mely száz év alatt a kétszeresére nőtt és a klímaváltozás. Alábbiakban áttekintem a fő természeti erőforrások állapotát és a teendőket.

A levegő esetében örömmel észleljük, hogy csökken a légköri savasodást okozó gázok kibocsátása, megállapítható, hogy a levegő minőségét a közlekedés és a lakossági fűtés határozza meg. Örvendetes, hogy csökken a szállópor egy bizonyos fajtájának a mennyisége, de ez nem elég, csökkenteni kell az igen veszélyes, 2,5 mikronnál kisebb méretű por szemcsék kibocsátását. Országunk jelentős felszín alatti és felszíni vízkészletekkel rendelkezik, azonban függőségünket növeli, hogy nagy a kitettségünk a külföldről befolyó vizeknek. A víz utánpótlása szélsőséges területi és időbeli megoszlást mutat, ezért jelentős az árvíz- és a mélyen fekvő területek esetében a belvízveszély. A túlzott vízbőséget sokszor aszály követi. A rendszerváltozás óta javult a csatornázottság, csökkent a vízhasználat, de sajnos sok helyen nem megfelelő a víz minősége, fontos cél ennek a javítása. Hazánkban európai összehasonlításban nagy az egy főre jutó, termelésre alkalmas földterület, a talaj kiemelkedően fontos erőforrásunk. Sajnos a termő terület folyamatosan csökken. ennek oka egyrészt a degradáció, vagyis a talaj savasodása, szikesedése és eróziója, másrészt az elszabaduló területhasználat, ezt kell fenntartható módon megváltoztatni. Jó minőségű, stabil erdőállománnyal rendelkezünk, melyet általában környezettudatosan hasznosítunk, de a jelenlegi állapotot veszélyezteti a klímaváltozás. A cél az, hogy folyamatosan 20%-ról 27%-ra növeljük az erdősültség fokát hazánkban. A biodiverzitásra a sokszínűség jellemző, ami sajnos folyamatosan romlik. Az itt élő fajok negyede veszélyeztetett. A növényzet az ország területének 17%-át fedi le, de ebből csak 2% természetes, 27% természet közeli, a többi már jelentősen károsodott. A természetes ökoszisztéma szolgáltatások 90%-át már elveszítettük, ezért kiemelt cél a jelenlegi szint megőrzése.

A stratégia célkitűzése, hogy a fenntarthatóságot központi stratégiai elvvé tegyük, ez jelenleg, sem kormányzati, sem üzleti döntéshozói, sem háztartási szinten nem teljesül. A gazdasági ösztönzőknek folyamatosan a területhasználat korlátozása, az anyaghasználat csökkentése és a csekély szén-dioxid kibocsátással járó megoldások irányába kellene hatnia. Szükség lenne a döntések alaposabb végiggondolására, előzetes fenntarthatósági vizsgálatokat és érdemi környezeti hatásvizsgálatokat kellene végezni.