Előadók

Az előadók életrajzai az alábbiakban a megszólalás sorrendjében olvashatók.


Baritz Sarolta Laura OP

A közgazdász diploma megszerzése után menedzserként dolgozott külkereskedelmi és multi cégeknél, majd 1994-ben belépett a Domonkos Nővérek szerzetesrendbe. A hittanári és etikatanári képesítés megszerzése után elvégezte a Corvinus Egyetem Gazdálkodástani Doktori iskoláját, Ph.D. doktori fokozatot szerzett. A Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskolán adjunktusként tanít; 2010-től alapítója és szakfelelőse a Keresztény Társadalmi Elvek a Gazdaságban (KETEG) szakirányú képzésnek, melynek tárgyfelelőse és oktatója a Budapesti Corvinus Egyetemen is. 2014-től a Magyar Nemzeti Bank PADS Alapítványának tanára. Részt vett az Országgyűlés Fenntartható Fejlődési Szakmai Tudományos Bizottság munkájában, önálló műsor-sorozatot vezetett a Mária rádióban, számos hazai és külföldi publikációja jelent meg az etikus közgazdaságtan témájában. Előadások, médiaszereplések jellemzik.


Náray-Szabó Gábor

1943-ban született Budapesten, azóta, hat évet leszámítva Szentimrevárosban él. 1961-ben vették fel a Veszprémi Vegyipari Egyetemre, majd az ELTE TTK vegyész szakán végzett 1967-ben. Diplomázás után a CHINOIN Gyógyszergyárban dolgozott, majd 1991-ben az ELTE-n lett egyetemi tanár. E két biztos alapra építve Humboldt-ösztöndíjas volt Göttingenben, vendégkutató a Budapesti Műszaki Egyetemen és az ELTE-n. Három hónapot töltött Los Angeles-ben Arieh Warshel laboratóriumában, aki 2013-ban Nobel-díjat kapott. Az MTA főtitkárhelyettese, az Oktatási Minisztérium nemzetközi helyettes államtitkára volt. Az MTA Könyvtára főigazgatójaként ment nyugdíjba 2013-ban. 1974-ben vette feleségül Szirmay Zsuzsát, két gyermekük és hat unokájuk van.


Farkas István Tamás

1967-ben Budapesten született, a közeli Vecsés faluban nőtt fel. A BME-n végzett vegyészmérnökként, PhD fokozatát a kémia tudományokban szerezte. Az egyetemi évek után a környezetvédő civil mozgalomban kezdett dolgozni, 2000-ben került a Magyar Természetvédők Szövetségéhez, amelynek 2002-től az ügyvezető elnöke. A környezetvédelem és a fenntartható fejlődés több területével foglalkozott az elmúlt években. A civil mozgalom delegáltjaként részt vett számos kormányzati tanácsadó testület munkájában, mint például az Országos Környezetvédelmi Tanács – két évig elnöke volt – vagy a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács, amelynek jelenleg is társelnöke. Aktív nemzetközi szervezetekben is, elnökségi tagként szolgált a Föld Barátai Európa és a Közép- és Kelet-Európai Bankfigyelő Hálózatokban évekig. Zöld civil tevékenységei előtt a békemozgalomban is aktív volt.

Felnőtt fejjel tért meg, a Bokor Katolikus Bázisközösségben találta meg Jézus Krisztust. Három felnőtt gyerekével és feleségével a Terézvárosi plébánia tagja, illetve a karizmatikus megújulás közösségeibe is jár. Szabadidejében egy rögtönzéses bibliai színházban, a Meglepetés Színházban próbálja maga és mások számára megélni és megjeleníteni kapcsolódásunkat a Mindenhatóhoz.


Hetesi Zsolt

Magyar kutató, fizikus. 2003-ban szerzett diplomát fizika-csillagászat szakon, majd 2008-ban doktorált részecskefizikából és csillagászatból. 2005 óta foglalkozik környezeti-energetikai és fenntarthatósággal kapcsolatos kutatásokkal. Tudományos főmunkatársként a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen dolgozik, a Fenntartható Fejlődés és Erőforrások Kutatócsoport alapítója, több egyetemen óraadó tanár. Kutatásai nyomán felhívja a figyelmet a bolygó véges erőforrásaira és nyersanyagaira, és azokra a jövőbeli forgatókönyvekre. Fő területei az energiarendszerek modellezése és az éghajlatváltozáshoz történő alkalmazkodás.


Puchard Zoltán

1953. november 20-án született Budapesten. Családos, 3 felnőtt gyereke, egy unokája van. Építőmérnök, okleveles gazdasági mérnök, elvégezte a levelező teológiát.
Kivitelezőként öt évet dolgozott a metróépítés területén. Közel 30 éve technológus, 14 évig vezette a Strabag technológiai leányvállalatát, 13 éve a világ legnagyobb útépítő vállalatának, a Colasnak magyarországi technológiai igazgatója. A budapesti Központi laboratórium a cégcsoport Közép-európai Központ Laboratóriuma, 8 ország részére végez vizsgálatokat.
45 éve vezeti a Szürkebarát keresztény kisközösséget. 1988-ban a katolikus Mozgalom első vezetője lett, 1990-től 2010-ig a Háló vezetője volt.
2015-ben társaival megalapította a 72Tanítvány Mozgalmat, melynek vezetője.
Több szakmai testület elnökségi tagja, több munkacsoportot vezet. 1994-től 2016-ig vezette a Magyar Aszfaltipari Egyesülés Környezetvédelmi Munkacsoportját.
Számos szakmai cikke jelent meg, négy kontinensen tartott előadásokat szakmai konferenciákon.
Munkáját Aranymérföldkő és Vásárhelyi Boldizsár-díjjal ismerték el, 2016-ban az év dolgozója lett a Colas Hungáriánál.


Berndt Mihály

1956. november 3-án született Barcson. Családos, 2 felnőtt gyermeke, egy unokája van. Gépészmérnök alapképzettséggel, környezetvédelmi, zajvédelmi szakmérnök-képesítéssel rendelkezik.
Több mint 30 éve hivatásszerűen dolgozik a környezetvédelem területén. Legtöbb időt a Környezetvédelmi Intézetnél és jogutódainál tevékenykedett.
8 évet a környezetvédelemért felelős aktuális minisztérium szakmai főosztályán töltött (KVM, KTM, KvVM), majd az OKTVF környezetvédelmi igazgatójaként végezte szakmai munkáját.
10 évig egy saját alapítású cég ügyvezetője és szakmai irányítója volt, ahol németországi partnervállalatokkal dolgozott együtt a környezeti zajvédelem területén.
Jelenleg a Herman Ottó Intézet Nonprofit Kft. vezető szakreferense.
Ezek mellett széles körű társadalmi aktivitás jellemzi életét. Tagja a magyarországi Fokoláre Mozgalomnak, ezen belül a lelkiségi mozgalom nemzetközi környezetvédelmi, ökológiai hálózatának, az EcoOne hálózatnak.
Több éve tölti be a zajvédelmi, akusztikai szakértőket tömörítő szakmai szervezet (Optikai- Akusztikai-, Film- és Színháztechnikai Tudományos Egyesület) szakosztályi elnöki tisztét.
Számos szakmai cikke jelent meg, nívódíjas könyv szakmai társszerzője, minden évben előadásokat tart hazai és külföldi szakmai konferenciákon.
Részt vesz a posztgraduális szakmérnök képzésben (BMGE, Pécsi Tudományegyetem).
Munkáját Környezetünkért díjjal, Pro-Silentio díjjal, Békésy díjjal és több miniszteri dicsérő oklevéllel ismerték el.


Nyiri Szabolcs

1977. szeptemberében született Budapesten, azóta kisebb megszakításokkal a fővárosban él. Felesége angoltanár a Szent Margit Gimnáziumban. Négy gyermekük van.
Római katolikusként nőtt fel, a képviselőtestület közösségek koordinációjának felelőseként tevékenykedik a Kelenföldi Szent Gellért plébánián. Kb 15 éve tartozik a HÁLÓ Mozgalomhoz, alapítója a 72 Tanítvány Mozgalomnak, ahol a Mérnökkör egyik szervezője.

Építőmérnökként végzett a Budapesti Műszaki Egyetem Építőmérnöki Kar közlekedési létesítmények szakirányán. Jelenleg az Építésügyi Minőség-ellenőrző Innovációs Nonprofit Kft. (ÉMI) műszaki igazgatója. Esetenként meghívott oktatóként, konzulensként, ill. bírálóként részt vesz a BME, a Pécsi Tudományegyetem és a Nemzeti Közszolgáltatási Egyetem oktatási tevékenységében. Több útügyi műszaki előírás kidolgozásában vett részt.
Havi rendszerességgel karitatív munkatársként dolgozik a Magyar Máltai Szeretetszolgálat Mentőszolgálatának rohamkocsiján.


Barna Zsolt

Okleveles építőmérnök, az Értékterv Kft. ügyvezetője, tanársegéd a BME Út- és Vasútépítési Tanszéken.

Buday-Malik Adrienn

Közgazdász, oktató, kutató. Az EU környezetpolitikája tématerületen végzett doktori programot. Foglalkoztatja az élhető településfejlesztés és az ezt célzó együttműködések. Tagja a magyar életciklus elemzők szakmai egyesületének, rendszeresen publikál és oktat több egyetemen is óraadóként.

Hosszú időt töltött egy informatikai nagyvállalatnál, ahol többek között az elektronikai hulladék-visszagyűjtési program megszervezése is feladata volt. 2006-ban, a doktori program keretében kezdett foglalkozni a fenntarthatóságot szolgáló kutatás-fejlesztéssel és innovációval. Az egyik regionális innovációs ügynökség igazgatóhelyetteseként 8 évet töltött ezen a területen nemzetközi közegben. A gyakorlatban is volt alkalma a fenntartható településfejlesztést képviselni: 1,5 évig egy megyei jogú város vezetését támogatta stratégiai fejlesztési vezetőként. 2015. szeptemberétől dolgozik az ÉMI Nonprofit Kft.-nél, fejlesztési igazgatóként a hazai és nemzetközi K+F+I projektek, a fenntartható és intelligens technológiák, energiahatékonyságot támogató műszaki fejlesztések és a képzési központ összefogása a feladata. Ezek mellett egy energiahatékonysági innovációs és házépítő világverseny főszervezői feladataiban is részt vállal 2019. októberéig.

Két fiú édesanyja, férje evangélikus lelkész.

Büszkeséggel tölti el, hogy egy önfenntartó kis közösségben élhet, és hogy férje munkájában osztozva orgonista-kántorként és egy szociális szövetkezet alapítójaként is része a közösség életének. A Magyarországi Evangélikus Egyház zsinatának tagja. Egyházát főként nemzetközi illetve fejlesztési területen támogatja, többek között 2015-től a Lutheránus Világszövetség pénzügyi alapjának (Endowment Fund) kuratóriumi tagjaként.


Fóris Ferenc

Tanulmányait a Pannonhalmi Bencés Gimnázium elvégzése után Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetemen végezte, itt szerzett kertészmérnöki diplomát, majd marketing szakmérnöki másoddiplomát. A Sapientia Szerzetesi és Hittudományi Főiskolán elvégezte a Keresztény Társadalmi Elvek a Gazdaságban (KETEG) szakképzést.
A 80-as évek végén még az állami vállalati szférában kezdett dolgozni beosztott vezetőként, majd a 90-es évektől a magánszektorban, illetve vállalatirányítási tanácsadást végezte különböző profilú magáncégek számára. Az ezredfordulót követően az állami nagyvállalati szférában és egy keveset az oktatásügyben is dolgozott, míg néhány évvel ezelőtt megalakította családi vállalkozását. Jelenleg a családi céget vezeti, melyben a saját fejlesztésű italcsaládot forgalmaz.
Tagja és felügyelőbizottsági elnöke a KÖVET Egyesületnek, valamint felügyelőbizottsági tagja a KETEG Oikonomia Alapítványnak. A KETEG missziós feladatainak ellátásában a gimnáziumi képzés felelőse.
Családjával Telkiben él, négy gyermeke és egy unokája van.


Kükedi Zsolt

Kükedi Zsolt, helyi gazdaságfejlesztési szakértő
1970-ben katolikus keresztény családban született Budapesten. Házas, négy gyermek édesapja.
Építőmérnöknek kezdett tanulni, de hamar elvonzották az informatikai megoldások, így közel két évtizedig információtechnológiai megoldásokat hozott létre. 2009-ben fordult a környezeti és társadalmi fenntarthatóság, teremtésvédelem témája felé. 2011-ben tizenketted magával alapította a katolikus Naphimnusz Teremtésvédelmi Közhasznú Egyesületet.
2012-től helyi érdekű gazdaság újjáépítésén dolgozik. Megkereste azokat a helyi közösségeket, amelyek már tettek valami hasznosat a saját helyi környezetük fenntarthatóságáért, helyi gazdasági rendszerének helyreállításáért. A kutatás alatt számtalan hazai környezetvédelmi, energiahatékonysági, fenntarthatósági, gazdaságszervezési megoldással találkozott. Tevékenysége révén több mint ezer önálló gazdaságfejlesztési jó példa jött össze, több mint kétezer helyi hős által működtetve. Ezekből megalkotta a helyi gazdaságfejlesztés ma elérhető eszközeinek, vagy más néven beavatkozási területeinek listáját. Ezek az eredményeket a 
www.kukedi.hu, oldalon majd később a Helyi Hős – Helyi Gazdaság- és Közösségfejlesztési Kft. épülő helyihos.hu alatti oldalain lesznek olvashatóak.


Jávor András

A SOTE-n szerzett orvosi diplomát 1972-ben, majd belgyógyászatból szakorvosi tett vizsgát 1977-ben. Az 1970-es évek közepétől egészségügyi informatikával kezdett foglalkozni a Szekszárdi Kórházban. Itt lett az egészségügyi számítástechnika egyik bázisintézetének, a GYÓGYINFOK-nak a vezetője, mely a magyar egészségügy reformműhelye volt a 80-as években. Az intézet dolgozta ki többek között a kórházi teljesítmény-finanszírozás új módszerét, a HBCs-t is, amelyet Magyarország elsőként vezetett be az aktív fekvőbeteg-ellátásban Európában. 1990-1994 között a Népjóléti Minisztérium, majd 2010-2012 között a Nemzeti Erőforrás Minisztérium (NEFMI), majd az EMMI közigazgatási államtitkára. 2001-ben a Népegészségügyi Program kidolgozását koordinálta, 2003-ig ennek országos programigazgatója. Aktív szerepet vállalt az egyetemi oktatásban, 1999-2010 között vezette a Semmelweis Egyetem Egészségügyi Informatikai Fejlesztő és Továbbképző Intézetét, ahol az egészségügyi ügyvitelszervezés néven új BSc szak akkreditálását vitte sikerre. A Magyar Kormánytisztviselői Kar elnökévé választották 2012-ben, ahonnan 70 éves korában, 2017-ben ment nyugdíjba.

Több szakmai társaságban tag, ill. töltött be elnöki tisztséget. Így többek között a Népegészségügyi Tudományos Társaságban, az Egészségügyi Informatikai Szakmai Kollégiumban, a Magyar Telemedicina és eHealth Társaságban, valamint a Magyar Bioetikai Társaságban. Jelenleg is tagja az Államháztartási Reformbizottságnak és a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Mentorok Kollégiumának. Megalakulása óta vezeti a 72 Tanítvány Mozgalom Egészségügyi Munkabizottságát.

A közjó érdekében kifejtett tevékenységéért 1994-ben megkapta a Magyar Köztársasági Érdemrend Középkeresztjét, 2012-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztjét a csillaggal. 1991-ben Neumann-díjjal, 2012-ben a Batthyány Lajos díjjal tüntették ki.
A Nemzeti Közszolgálati Egyetem díszdoktora, a Pro-Universitate kitüntetés birtokosa. Házas, 3 gyerek apja és 3 unoka nagyapja.


Román Zsuzsa

Tanulmányait Szegeden végezte, a SZOTÉ-n általános orvosi diplomát szerzett 1993-ban. Megelőző orvostan és népegészségtan szakorvos, Budapesten a népegészségügy hazai intézményrendszerében dolgozik 2000 óta. A betegségek megelőzésével, az egészséges életmód népszerűsítésével, egészségkommunikációs lakossági programok, illetve iskolai egészségnevelési programok összeállításával és szervezésével foglalkozik.
Jelenleg a BFKH Népegészségügyi Főosztály Nemfertőző Betegségek Osztályának munkatársa.
Tanulmányokat folytatott a Sapientia Szerzetesi és Hittudományi Főiskolán is, hittanár-etikatanár szakon.
Az elvégzett reál és humán tudományos kurzusok segítik az ember teljesebb szemléletét benne, melyet elengedhetetlennek gondol a társadalmi aktivitása szempontjából.
A Fokoláre Mozgalom elkötelezett tagja. A mozgalom lelkiségéből táplálkozó nemzetközi környezetvédelmi és ökológiai hálózatnak, az EcoOne hálózatnak magyarországi koordinátora 2013 óta.
Az elmúlt években megjelent több szakmai cikke jelent meg, két könyvnek társszerzője, és hazai konferenciákon a zajártalom emberi szervezetre gyakorolt hatásáról tartott több alkalommal szakmai előadást.


Vecsei Miklós

Szociálpolitikus, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alelnöke. Tanár, teológus, hatgyermekes családapa. Az ezredforduló után öt éven át hajléktalanügyi miniszteri biztos volt.
Számos útkereső kísérlet és szakmai újítás fűződik nevéhez, ezek között említhetjük a tarnabodi befogadó falut, valamint a közös játékot, zenélést és labdarúgást szociálpolitikai eszközzé fejlesztő modern módszereket is. A vezetésével kialakított, a nyomortelepek felzárkózását segítő Jelenlét programot 2016-ban Magyar Örökség Díjjal tüntették ki.

Tizenöt éves kora óta Kozma Imre atya hittanos tanítványa volt, a zugligeti templomi közösségben megtapasztalta, hogy „a kereszténység nem elmélet, hanem gyakorlat”. Mindennapos munkájában Kozma Imre atya két másik tanítása is meghatározó szempontként jelenik meg. Az egyik tanítás szerint „a szeretet sok bűnt eltakar”, ami azt jelenti, hogy a jócselekedetekkel nem szabad várni. Sok ember úgy gondolja, ahhoz, hogy másokon segíthessen, előbb neki magának kell jó emberré válnia, ezzel szemben segíteni akkor kell, amikor arra lehetőség nyílik. A másik tanítás azt mondja ki, hogy kockázat nélkül nincs élet, azaz nem szabad mindig esélyt latolgatni és számolgatni, mert akkor soha nem lépünk rá a számunkra kijelölt útra. Vecsei Miklós ezt úgy is megfogalmazta: „csodák nem a csodát várókkal történnek, hanem azokkal, akik tesznek azért, hogy megtörténjenek.”

A Magyar Máltai Szeretetszolgálat munkájában a szervezet alapítása óta részt vesz. Ott volt a máltai szervezet történelmet formáló eseményeinél, így a keletnémet menekültek befogadásánál, a romániai forradalom és a délszláv háború idején zajló humanitárius akciókban. Személyes meggyőződése szerint rosszul segíteni bűn. A szociális ellátórendszer kialakulása során mindig gyakorlatias szempontok érvényesítésére törekedett, a szemléletmódját tükröző szakmai módszertani elemek különösen a hajléktalan ellátásban és a romák felzárkózását segítő programokban jelentek meg.


Dávid Bea

Szociológus, egyetemi tanár. A Semmelweis Egyetem, EKK, Mentálhigiéné Intézet igazgatója, valamint a SE IV/3 doktori program vezetője. Az MTA TK Szociológiai Intézet tudományos tanácsadója. Az Otthon Segítünk Alapítvány kuratóriumi elnöke, 2012-2016 között az UNESCO Magyar Nemzeti Bizottság tagja, 2011-től a HUNNET (magyar kapcsolathálózat elemzők társasága) elnöke.
Fő kutatási területei: kapcsolathálózat elemzés, család- és egészségszociológia.  Jelenleg futó kutatásai: a rendszerváltás családtörténeteinek utánkövetéses elemzése, a roma szakkollégiumi hálózat szociológiai vizsgálata, valamint a magyarországi Integrációs és dezintegrációs folyamatok elemzése kapcsolathálózati módszerekkel.
Számos tanulmány és könyv szerzője. 2007-ben a Századvég kiadónál jelent meg Albert Fruzsinával közösen írt könyve, Embert barátjáról. A barátság szociológiája címmel. 2016-ban a L’Harmattan kiadó gondozásában A rendszerváltás családtörténetei címmel publikált. A könyv négy másik szerzője: Barna Ildikó, Bóné Veronika, Hegedűs Réka és Izsák Éva.
Kutatási témáiról (emberi kapcsolatok, család) többször tart előadást plébániai felkérésre is.
2016-tól a T72 Mozgalom család munkacsoportját vezeti. 2016-ban Erdő Péter bíboros úr felkérésére az Eucharisztikus Kongresszus Társadalmi Bizottságának tagja. Férje ortopéd orvos, négy gyermekük és egy unokájuk van.


Hortobágyiné dr. Nagy Ágnes

1964. október 8-án született Kecskeméten. Ugyanitt a Katona József Gimnáziumban érettségizett 1983-ban, majd a Semmelweis Orvostudományi Egyetem Általános Orvostudományi Karán szerzett diplomát 1990-ben. 1989-ben kötött házasságot Hortobágyi Tiborral. Első Gyermekük 19 hetes korban történő elvesztése nagyon sok mindent meghatározott további személyes és szakmai életében. Még három gyermekük született: Tibor, Ági és Krisztina. Az édesanyai és az orvosi hivatás összeegyeztetése végigkíséri pályáját.

A tüneti-hőmérőzéses természetes fogamzásszabályozási módszer terjesztője 1990-től. Ebből az ismeretterjesztő munkából nőtt ki a „Boldogabb családokért” Családi Életre Nevelés (CSÉN) program, melynek elindítója, és munkatársaival folyamatos kidolgozója. A CSÉN 2013-ban bekerült az új Nemzeti Alaptantervbe, a CSÉN Kerettanterv kidolgozásának koordinátora volt. A kecskeméti Szentcsalád Plébánia alapításában Férjével együtt részt vett. A Schönstatt Lelkiség tagja 2003-tól családjával együtt. A közösségi lét, a csapatmunka meghatározó az életében. A Kecskemét-Széchenyivárosi Közösségépítő Egyesület (SZÉK), és az általa működtetett Kalocsa-Kecskeméti Főegyházmegye Parázs Pasztorális Központjának szakmai felelőse. 2001-2011-ig a Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskola Családpedagógiai Intézetének egyik alapítója, koordinátora, majd mb. intézetvezetője. Szívügye a gyermekek, fiatalok házasságra, boldog családi életre való felkészítése, a családok harmonikus életének segítése. Család-órákat, CSÉN képzéseket, módszertani bemutatókat, jegyesfelkészítést tart munkatársaival együtt.

Elismerések:

2002. „CSALÁDOKÉRT” DÍJ – Miniszteri kitüntetés

2010. „KECSKEMÉT  IFJÚSÁGÁÉRT  DÍJ” – Városi kitüntetés

2014. BÁCS-KISKUN MEGYE  IFJÚSÁGÁNAK  NEVELÉSÉÉRT  DÍJ – Megyei kitüntetés

2015. KERKAI  DÍJ – Katolikus Ifjúsági és Felnőttképzési Egyesület (KIFE) elismerése

2016. „PRO  FAMILIIS  DÍJ” megosztva férjével – Miniszteri kitüntetés


Vizy Zsigmondné, Kovács Zsuzsanna

1951-ben született Budapesten.
Középiskolai tanulmányai után a Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Főiskolán szerzett diplomát pszichopedagógusi szakon.
Szakmai munkáját a II. számú Gyermekklinikán kezdte Polcz Alaine mellett.
Malignus beteg gyerekekkel és családjaikkal foglalkozott.
9 gyereke született, így kisebb kihagyásokkal hosszú éveken át főállású anya volt.
Később Dr. Rátay Csabánál családterápiás végzettséget szerzett, azóta folyamatosan dolgozik családokkal és párokkal a Családi Szolgálatok Ligája Alapítványnál.
A Római Katolikus Szeretetszolgálatnál az idős gondozást végző munkatársak számára szervezett és vezetett képzéseket, tréningeket.


Victor András

1943-ban született Tahiban, de mindig Budapesten élt. Biológia-kémia szakos tanári diplomáját az ELTE TTK-n szerezte 1967-ben, majd ezt követően különböző típusú iskolákban tanított. Néhány évig az Országos Pedagógiai Intézetben az általános iskolai kémiatanítás gondozása volt a feladata. 1977-től 2004-es nyugdíjazásáig kémia-szakos tanárjelölteket tanított az ELTE-n.
Egyetemi doktori fokozatot szerzett 1971-ben biológiából, PhD fokozatot 1997-ben neveléstudományból. Mindkettőt az ELTE-n.
A Zöld Szív Ifjúsági Természetvédő Mozgalomnak 1990 óta alelnöke.
A Magyar Környezeti Nevelési Egyesület egyik alapítója (1992), majd több ciklusban elnöke, végül most tiszteletbeli elnöke.
A Magyar Református Egyház Ökogyülekezeti Tanácsának 2011 óta tagja.
A Szitakötő folyóiratnak és pedagógiai programnak megalakulása (2008) óta tanácsadója természettudományi témákban, s e mellett gyakori szerzője is. Publikációi száma meghaladja a 270-et. Gyerekkora óta aktívan zenél kamarazenekarokban.
Három gyermeke, tizennégy unokája és egy dédunokája van.

Kodácsy-Simon Eszter

Matematika-fizika-hittan szakos tanár, teológus. Doktori dolgozatának témája a természettudomány és vallás kapcsolatának vizsgálata volt Paul Tillich teológiáján keresztül, melyben tárgyalta a technikai társadalom kérdését is. Jelenleg az Evangélikus Hittudományi Egyetem Valláspedagógia Tanszékének megbízott vezetője, a Magyarországi Evangélikus Egyház Katechetikai Munkacsoportjainak vezetője, több hittankönyv és hitoktatási segédanyag társszerzője és szerkesztője, emellett óraadó hittantanár a Budapest-Fasori Evangélikus Gimnáziumban.

Az ökoteológia kérdésével először 2000-ben találkozott a Lutheran School of Theology at Chicago intézményében töltött ösztöndíjas éve alatt, majd a következő években evangélikus ifjúsági teremtésvédelmi táborokat, szemináriumokat, teremtésvédelmet tudatosító egyházi programokat szervezett, 2008-tól pedig az Magyarországi Evangélikus Egyház „Ararát” teremtésvédelmi munkacsoportjának vezetője. A Teremtés Hetét 2009 óta előkészítő ökumenikus munkacsoport alapító és állandó tagja.


Tóth Gábor

1970-ben született Budapesten. 1995-ben az ELTE-n tanári, majd két évvel később a Miskolci Egyetemen bölcsész oklevelet szerzett. 2002-ben a Szegedi Tudományegyetemen közoktatás-vezetői, 2011-ben a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen felnőttoktatási szakértői végzettséget szerzett.  1995-től hat- és tizenkét évfolyamos gimnáziumokban tanít, 2001-2006. között iskolaigazgató.
A Magyar Közút Nonprofit Zrt-nél 10 éven át oktatásszervező és a felnőttképzési tevékenység vezetője. 2016. április 1-től a KOLPING Oktatási és Szociális Intézményfenntartó Szervezet (KOSZISZ) vezetője. A Magyar Kolping Szövetség tagja, a Városmajori Kolping Család titkára. A Zugligeti Szent Család Plébánia képviselő-testületének világi elnöke. Kezdettől fogva részt a 72 Tanítvány Mozgalom szervezésében, a Dávid Bea vezette Család Munkacsoport tagja.


Puskásné Túri Ildikó

1965. június 13-án született Túrkevén. Általános és középiskolai tanulmányait is itt végezte. Általános iskolai tanítói diplomáját 1986-ban szerezte a Jászberényi Tanítóképző Főiskolán. Pedagógiai munkájában mindig nagy hangsúlyt kapott a természet, a teremtés védelme. Rendszeresen szervezett erdei iskolákat intézményünkben. Kezdeményezője és létrehozója volt az intézmény ökoiskolai tevékenységének. „Iskolák kutató-fejlesztő tevékenysége a nevelési-oktatási programok fejlesztésében” című pályázatban vett részt, mint modulíró és kipróbáló pedagógus ökoiskola és természettudományok terén. A fenntarthatósági hét és a teremtés hete rendezvények egyik fő szervezője. Rendszeresen részt vesz olyan szakmai programokon, melyeket e témakörben tartanak.